Dr. Szentmiklóssy Margit

Pszichológus. Segítő beszélgetés. Problémamegoldás. Konzultáció.
1024 Budapest, Keleti Károly utca 6.
(A Széll Kálmán téri metró és a 4-es 6-os és 17-es villamos közelében.)
+36-1-31-63-009 | dr.szentmiklossy.margit@t-online.hu | Kapcsolat: Keressen bizalommal!

A Dívány online oldalán oldalán megjelent cikk:
"Így működik valójában a hipnózis"


A Képmás magazin online oldalán megjelent cikk:
"Ma már nem félnek a hipnózistól az emberek"


Elérhetőségeim:

+36 1 316 3009
(10 és 20 óra között)
1024 Budapest,
Keleti Károly u. 6.

Keressen
bizalommal!

 

"Te magad légy a változás, amelyet látni szeretnél a világban!"
(Mahatma Gandhi)

Kognitív-viselkedésterapeuta; Magatartásterapeuta

Napjaink egyik leggyakrabban használt és kedvelt terápiás módszere.

Aaron Beck nevéhez fűződik, aki az 1960-as években dolgozta ki rendszerét. E megközelítés lényege, hogy az emberek szemléletmódja és hiedelmei alapvetően meghatározzák az érzelmi reakcióikat és viselkedésüket. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok az eseménynek különböző jelentése lehet az egyes emberek számára.

Filozófiai gyökerei ennek a kognitív terápiának az ókori sztoisztikus filozófusokig vezethető vissza: „Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a mód zavarja meg, ahogyan a dolgokat látják!”- írta Epiktétosz görög bölcselő.

A különböző megbetegedések esetén zavart szenved az információ feldolgozása és így az események és történések torzult, félreértelmezett jelentést nyernek. Ennek következtében alakulnak ki a különböző érzelmi állapotok. Így pl. egy depressziós személy már egy kisebb kudarcot is saját értéktelensége bizonyítékaként értelmezhet. Egy hipochodriás szorongásban szenvedő pedig hajlamos lesz arra, hogy akár enyhe testi tüneteket is valamilyen súlyos betegség tüneteként fogjon fel.

A kognitív-viselkedés terapeuták abban segítik pácienseiket, hogy felismerjék és megváltoztathassák a hibás, torzított gondolkodási folyamataikat. Ennek első lépése, hogy felismerjék azokat a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolataikat, amelyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelenhetnek és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek. Az információ feldolgozás zavara az u.n. „kognitív torzításokban” is megnyilvánul. Ilyen pl. a „minden, vagy semmi” típusú gondolkodás, amikor is a személy szélsőséges, fekete-fehér kategóriákban gondolkodik: Pl.” ha nem hívott fel a barátom/barátnőm ma , akkor nem vagyok fontos neki.” A terápia célja ezeknek a torzított gondolatoknak, az ezek mélyén húzódó téves vélekedéseknek, hiedelmeknek, érzelmeknek felismerése és megváltoztatása. A páciensnek ebben a folyamatban és saját javulásában is aktív és együttműködő szerepe van!

Bár a kognitív és viselkedés terápia a jelenre és az aktuális problémákra fókuszál, annak a megértésére is hangsúlyt helyez, hogy hogyan és miért is alakultak ki a torzított hiedelmek, valamint hogy milyen tényezők tartják fenn a félreértelmezéseiket. A torzítások és félreértelmezések azonosítása, korrekciója és reálisabb helyzetértelmezési kialakítása a pszichés problémák jelentős csökkenéséhez, klinikai javulásához vezet.