Dr. Szentmiklóssy Margit

Pszichológus. Segítő beszélgetés. Problémamegoldás. Konzultáció.
1024 Budapest, Keleti Károly utca 6.
(A Széll Kálmán téri metró és a 4-es 6-os és 17-es villamos közelében.)
+36-1-31-63-009 | dr.szentmiklossy.margit@t-online.hu | Kapcsolat: Keressen bizalommal!

A Dívány online oldalán oldalán megjelent cikk:
"Így működik valójában a hipnózis"


A Képmás magazin online oldalán megjelent cikk:
"Ma már nem félnek a hipnózistól az emberek"


Elérhetőségeim:

+36 1 316 3009
(10 és 20 óra között)
1024 Budapest,
Keleti Károly u. 6.

Keressen
bizalommal!

 

"Te magad légy a változás, amelyet látni szeretnél a világban!"
(Mahatma Gandhi)

Személyiségpanaszok

Szomatoform zavarok

Elsősorban olyan testi tünetek formájában, mint pl. fájdalom, zsibbadás stb. jelentkeznek, amelynek hátterében nem tárható fel szervi elváltozás. A beteg általában különféle reumatológiai, neurológiai, belgyógyászati, bőrgyógyászati stb. kivizsgálásokat követően kerül pszichoterápiás rendelésre, ahol feltárhatók a testi panaszok hátterében meghúzódó „idegi” tényezők pl. munkahelyi, családi, kapcsolati stressz hatások stb.

A szomatoform zavar főbb megjelenési formái:

  1. Konverziós zavar.
  2. Hipohcondriázis.

Konverziós zavar

Régen, a múlt században S. Freud még hisztériának nevezte el ezt a gyakran nők körében előforduló lelki betegséget, amely testi tünetek formájában jelenik meg. Ma már többet tudunk róla, jobban ,másképpen, korszerűbben ismerjük és kezeljük ezt az állapotot. Arról van szó, hogy az orvosi kivizsgálás nem találja a panaszoknak szervi okát. Legtöbbször neurológiai problémája van: pl. végtagok zsibbadása, bénulása, különböző fájdalmak, beszédnehézség, beszédképtelenség, nyelési zavar, egyensúlyzavar, érzékszervi problémák, kettős látás, látásproblémák, hallásproblémák, akár vakság, süketség is, -egyéb MINDEN testi panasz, betegség hátterében is ott lehet ez a zavar enyhébb és súlyosabb formában.- Gyakran fájdalomként jelentkezik a probléma, amely krónikussá válhat, -de rohamszerű formája is ismert, amikor elájul, vagy epilepsziára jellemző izomrángása van.

Ha az orvosi leletek negatívak, akkor beszélünk konverziós zavarról.

Kialakulásában lelki feszültségek, stressz hatások, érzelmileg megterhelt események vannak. Ezek a stressz hatások azonban nem tudatosulnak bennük, nem tudnak róla, nem ismerik fel, hanem testi tünetek formájában jelentkeznek, szerepelnek, és csupán ezt érzékelik a személyek. -A kliens lelki problémája testi tünetek problémájába fordul át, -ez a lényege!. Természetesen nem szimulálja a beteg a tüneteit, nem szándékosan idézi elő. Nagyon is valós szenvedésként éli meg testi betegségét, amelynek lelki hátteréről azonban nincsen sejtése!

Általában érzelmi okok váltják ki, pl. családi és egyéb konfliktusok, veszteségek, szexuális, vagy fizikai bántalmazás, katasztrófák és egyéb félelmet keltő események. A terápia sikere azon múlik, hogy elfogadja -e a kliens, hogy a testi tünetek hátterében lelki problémák vannak, -elmegy-e egy kellően képzett szakemberhez pl. egy klinikus szakpszichoterapeutához! –Ha bizalommal működik együtt a kliens a pszichoterápiás kapcsolatban, szép eredményre juthatnak!


Hipohondriázis

Ismételten keresik fel orvosaikat panaszaikkal, annak ellenére, hogy orvosilag kimutatható bajuk nincsen.” Képzelt betegeknek” szokták őket tartani. Súlyos betegségtől való félelem hite él bennük. Félreértik, vagy súlyos betegség jeleként értelmezik különféle testi érzéseiket, pl. fájdalmak, bőrelváltozások, pattanások, és minden más természetű panasz, ami csak lehetséges.

Mivel meggyőződése, hogy fizikai betegségben szenved, ezért elutasítja a pszichológiai kezelés gondolatát. Az orvos, család, barátok segíthetnének neki a megfelelő szakemberhez, pl. szapszichoterapeutához való eljutáshoz,- kezeléséhez!


Mit jelent a pszichoszomatika?

A pszichoszomatika a test és a lélek egységére utal.

A pszichoszomatikus orvoslás a gyógyítás olyan általános irányultságát jelenti, amely a megbetegedések keletkezésében, lefolyásában és kezelésében figyelembe veszi a testi, lelki és társadalmi kölcsönhatásokat. A gyógyítás központjában a beteg áll, ezért személycentrikus.

A pszichoszomatika lényege, hogy számos olyan organikus ( szervi ) betegség , testi tünet észlelhető, amelyek hátterében egyértelműen lelki okok, feldolgozatlan konfliktusok tárhatók fel. A pszichoszomatikus szemlélet a modern, hatékony orvoslásban sem nélkülözhető napjainkban. A lelki történések biológiai hatásának tudományos elemzése, a stresszelmélet kidolgozása óta, intenzív kutatások és gyakorlati természetű gyógyítások tárgya lett a legmodernebb medicinába illesztve.


Pszichoszomatikus betegségek

Több típusa van a keletkezése mechanizmusa szerint. Itt kettőt ismertetek.

1./ Konverziós tünetképzés: Mechanizmusára a mélylélektan világított rá. A betegben valamilyen lelki konfliktus keletkezik, amelynek „feloldási kisérlete gyanánt” szimbólum jellegű tünet jön létre. Ilyen módon bénulások, hányás, különböző fájdalmak és érzékszervi funkciózavarok, látás, hallászavar, akár vakság, süketség, és még sok más enyhébb és súlyosabb természetű , akár MINDEN szervrendszert érintő különböző szervi panasz jöhet létre.

2./ A funkcionális szindrómák (tünet együttesek) esetében a beteg feltűnő, diffúz, több szervet érintő össze nem illő panaszokkal jelentkezik, amely hátterében a leggondosabb kivizsgálás sem tud organikus (szervi) eredetet feltárni. Rendszerint már az első vizsgálatkor világos, hogy komoly szervi baj nincs. A beteg könnyen megkapja a családtól, egészségügytől, hogy semmi baja nincsen, csak „nyavalyog”. Ezek a folytonosan orvoshoz járó, nehéz, kellemetlen, idegesítő betegek, akiken a szomatikus (testi) szemléletű orvos képtelen segíteni.

Mindkét esetben a háttérben álló lelki okok szakszerű feltárása és megfelelő szakpszichoterápia a megoldás!

Ha nem kerül felismerésre a probléma és nem kerül megfelelő szakemberhez a beteg, végeláthatatlan őrlődés kezdődhet az egészségügy útvesztőiben, sok felesleges vizsgálatra és felesleges mértékű kockázattal adott tünetmérséklő gyógyszerelésre fordított pénz, energia, idő stb. árán. Miközben állapota egyre súlyosbodhat.

Másik fontos dolog:
A szomatopszichés történések megértése: ami azt jelenti, hogy az elsősorban testi betegségek által előálló lelki következményekkel is fontos feladatunk törődni.

Egy súlyos betegség diagnózisa és lefolyása kapcsán a betegben fellépő halálfélelemmel, szorongással és sok egyéb lélektani következménnyel többnyire semmilyen rutin és rendszerszerű törődés nincs. Sok ilyen betegség egyre jobban enyhíthető, kezelhető növekvő túléléssel. Nem mindegy milyen életminőségben élik életüket ezek a betegek. Ma már rajtuk is tudunk és szükséges segíteni egyénre szabott megfelelő, hatékony pszichoterápiás módszerekkel.


Személyiségzavarok

A személyiségzavar a személyiség olyan tartós és kóros magatartásbeli, érzelmi megnyilvánulásai, amelyek jelentősen eltérnek a társadalmi, kulturális és viselkedésbeli elvárásoktól. A személyiségben ezek az eltérések hosszan, akár egész élete során fennállhatnak. A személy viselkedése és reagálás módja gyakran észrevehetően eltér az egészséges reagálás módoktól. Kialakulásában a kora gyermekkori lelki fejlődési zavarok, különböző negatív családi tapasztalatok, elhanyagolás, bántalmazás és traumák a legfontosabbak, de nem elhanyagolhatóak a biológiai, genetikai tényezők sem. A személyiségzavarban küzdő személyeknek szinte mindig problémás a viszonyuk környezetükkel: állandó feszültséggel terhelt. A személyiségzavarban szenvedő embereknek lelki egyensúlya törékeny, bizonytalan. Jóval nehezebben viselik a stresszt, terhelést, a megrázkódtatásokat, mint egészséges embertársaik, nagyobb az esélyük mind a testi, mind a további lelki betegségek megjelenésére.

A személyiségzavarok gyakrabban előforduló megjelenési formái:

  1. Borderline (érzelmileg labilis ) személyiségzavar.
  2. Nárcisztikus személyiségzavar.
  3. Elkerülő személyiségzavar.

A személyiségzavarok kezelhetők, azonban az állapot súlyosságának felmérését követően születik egyéni döntés a kezelés vállalásával kapcsolatban.


Borderline személyiségzavar

Gyakorisága a népesség körében folyamatosan növekszik. A borderline személyiségzavarban szenvedő embereknek érzelmi, indulati megnyilvánulásai, környezetéhez való viszonya, reagálásai szélsőségesek, kiszámíthatatlanok. Időnként kedves és megnyerő, időnként pedig elviselhetetlenül indulatos, követelőző, agresszív. Érzelmeit nem tudja kordában tartani. Hol halálosan szereti, hol halálosan gyűlöli ugyanazt az embert.- A magány szinte mindig erős szorongást okoz nála. Állandóan igényli, hogy törődjenek vele, de itt is szélsőségeket mutat. Egyik pillanatban tanácsot kér, máskor meg csak arra kell a másik, hogy saját önállóságát bizonyítsa. Kedélye gyakran nyomott, szorongásos rohamok, öngyilkossági kisérletek lehetnek nála. Üresnek, nyomottnak, unottnak éli meg magát, nincsenek szilárd, stabil céljai, tervei, elképzelései. A folyamatos üresség érzése elkerülése végett állandóan igyekszik valamilyen akciós tevékenységben részt venni. Jellemző rá a mértéktelenség, fokozott alkoholizálás, kábítószerezés, sorozatos szexuális kalandok. A gyógyszerre könnyen rászokik és nagyon nehezen mond le a szorongás csökkentő, fájdalomcsillapító és altatószerek használatáról, amellyel folyamatos szorongását próbálja csillapítani. Élettörténetükben gyakran előfordul a gyermekkorban elszenvedett elhanyagolással, testi és nemi erőszakkal és hasonló súlyos traumákkal járó élmény, amelyeknek következtében nem tudnak biztonságot adó kapcsolatot kialakítani szinte senkivel.


Nárcisztikus személyiségzavar

Mértéktelenül énközpontú, önszerető, a másik ember érzéseit, gondolatait nem veszi figyelembe. Magát olyan embernek tartja, akinek különleges jogai vannak. Kapcsolatai felszínesek, társaira azért van szüksége, hogy kiszolgálják, felnézzenek, elismerjék. Rövid ideig megnyerően viselkedhet annak érdekében, hogy mások elismerését érezze. Hosszú távú kapcsolatot nehezen létesít, de nem is vágyik komoly, bensőséges kapcsolatra. Viselkedése gyakran irigykedésre utal. Követelőző lehet. Mindent magáénak szeretne tudni. Kudarc esetén visszahúzódik, de ezt is gyakran a saját nagysága jeleként mutatja ki. Saját jelentőségét, világban való szerepét irreálisan többnek éli meg, sikeresnek, tökéletesnek, hatalmasnak érzi magát és gondolatai nagyon sokszor e körül járnak. Az ilyen emberek az enyhe kritika következményeként is indulatot, feszültséget, dühöt élnek át, ezért az ilyen helyzeteket próbálja kikerülni. Kedvességet, mélységet vár, ugyanakkor viszonozni nem tudja, tehát stabil kapcsolatot sem tud kialakítani. Empátiás készségét jó fejlesztenie a terápiák során.


Elkerülő személyiségzavar

A személyt rendkívüli erős szorongások gyötrik, túlérzékeny, szinte mindentől, mindenkitől tart, apróságoktól fél (pl. megszólják a ruhája miatt, bírálni fogják stb.). Könnyen zavarba jön, nevetségesnek, megalázottnak érzi magát és az ilyen helyzetektől egyre inkább visszahúzódik. Állandó kisebbségi érzések gyötrik, éppen ezért kerüli a felelősségvállalást. Szinte mindenre alkalmatlannak érzi magát, s noha vágyik a kapcsolatokra, az esetleges elutasítás miatti félelmében inkább elkerüli az embereket, tehát tényleg magára marad. Mindenkitől teljes mértékű elfogadást vár el, csak olyan kapcsolatokat tud elintézni, ahol feltétel nélküli elfogadást érez.


A személyiségzavarok kezelése

A már kialakult személyiségzavarban sok esetben a legjobb eredmény a kombinált, integratív terápiáktól: a szükség esetén a modern gyógyszeres kezeléstől és az egyénre szabott szakpszichoterápiától, valamint a különböző készségeket fejlesztő, stressz csökkentő, indulatok kontrolljára irányuló pszichoterápiás módszerektől várható. A személyiségzavarok kezelése ma már nem nélkülözheti a megfelelő szakpszichoterápiát. A klienssel együtt megbeszélve választják ki a leghatékonyabb terápiás formát


Evészavarok

A táplálék felvétel zavara, azaz az evés zavara az utóbbi 20 évben nagyobb figyelem központjába került.
A fiatal felnőtt nők 1-4 %- át érintik súlyosabb formákban. A „karcsúság ideált” követik társadalmi és kulturális nyomásra.- Az anorexia ( túlzott soványság) halálozása magas, a betegek 8%-a 10 éven belül meghal. Sok az enyhébb tünetekkel járó részleges evészavaros is. Főképpen diáklányoknál fordul elő, férfiaknál kevésbé, mivel ők inkább az atléta ideált követik. Igen gyakran rejtve maradnak ezek a betegségek, nem tartják magukat betegnek, nem fordulnak orvoshoz.
Az oki háttérben sok tényező lehet: pl. hajlamosító tényezők, mint gyerekkori kövérség, családban is előfordult hasonló zavar, és a „karcsúság ideál” követése. Kiváltó ok lehet pl. családi feszültségek, apa alkoholizál, válási fenyegetettség, szexualitás kudarca, szexuális zaklatás stb.

Az evés zavarnak 2 fő formája van:

  1. Anorexia nervosa.
  2. Bulimia

Anorexia nervosa

Ideges étvágyhiányt jelent, kóros lesoványodással járó evészavar.

Tünetei:

  1. félelem az elhízástól még soványság esetén is, -súlyfóbia.
  2. testképzavar, amikor kövérnek látja magát extrém lefogyás után is.
  3. legalább 15 %-os súlyhiány, súlyvesztés: pl. egy 170 cm-es leánynak legalább 63 kg-osnak kell lennie.
  4. nőknél a menstruáció elmaradása.

Az anorexiások személyisége is megváltozik: az addig kedvesek, készségesek, ekkor dacosak, akaratosak lesznek a családban, és az evés körüli viták mindennaposak lesznek. Kezelésükben gyógyszerelés és egyéni pszichoterápia egyaránt fontos lehet. A nagymértékű fogyás kórházi ellátást igényel.


Bulimia nervosa

Örök étvágyat jelent, -farkaséhség. Túlevési rohamok, önhánytatás, amit gyakran nem vesz észre a környezete, mivel titokban végzik szenvedélyüket.

Tünetei:

  1. Túlevési rohamok, falásrohamok.
  2. A hízás elkerülése: önhánytatás, túlzott hashajtó.
  3. Súlyosabb formában hetente legalább kétszer falásroham.
  4. Állandó aggodalmaskodás a testsúlyra és alakra vonatkozóan.

A bulimia általában normális testsúllyal ját, de kövérséggel és soványsággal (anorexia) is társulhat. A kövér bulimiások általában hashajtóznak. Néha más viselkedési zavarok is lehetnek: indulatkitörés, alkoholizálás, lopkodás stb.
Mindkét evészavarban gyakran lehet depresszió, kényszerbetegség, de más szorongásos zavar is.


Evészavarok kezelése

Annak motiválása az orvosok és család részéről, hogy a betegnek kezelésre van szüksége, hiszen önmaga nem képes reálisan megítélni állapota súlyos és életveszélyes voltát. – Többféle pszichoterápiás módszer alkalmas kezelésükre: pl.: a viselkedés és kognitív terápiák az evéssel és annak kontrolljával kapcsolatos kóros szokások, attitűdök (hozzáállás),és a gondolatok megváltoztatásával dolgoznak hatékonyan. Bulimiában a hipnózis is hasznos lehet, mert megváltozott tudatállapotban, „transzállapotban ” fokozottabban fogékonyak a személyek a változásra!